Egy informatikus hallgató blogja
    Informatika és felsőoktatás

Luxus körülmények között dolgozhatnak a legnépszerűbb internetes keresőmotort kifejlesztő cég, a Google munkatársai. Számos irodájukban hasonló munkakörülményeket biztosítanak, de a leglátványosabb talán a New York-ban lévő iroda szolgáltatásai. A hatalmas épületkomplexumot az ott dolgozók "Utópiának" nevezik, élveznek ott dolgozni. Ami nem csoda, hiszen a saját étteremmel, edzőteremmel, játékteremmel, uszodával, sportpályákkal, autómosóval, hálószobákkal és még sok egyéb kényelmi dologgal felszerelt iroda ideális feltételeket biztosít az alkalmazottak számára. Saját orvosok, masszőrök, fodrászok, stb. dolgoznak még ott, akik mindent megtesznek azért, hogy a fejlesztők jól érezzék magukat a munkahelyükön. Az NBC News alábbi videója egy kis betekintést nyújt az ottani körülményekbe. Azt hiszem mindenki szívesen dolgozna egy ilyen helyen, én személy szerint haza sem járnék. A Fortune magazin tavalyi felmérése szerint egyébként pont a Google-nál a legjobb dolgozni az összes amerikai cég közül. Az idei felmérés után viszont már három másik vállalat is megelőzte a "keresőóriást", így ő csak a negyedik helyet érte el idén. Elképzelni sem tudom, milyen körülmények lehetnek azoknál a cégeknél, akik még a Google-t is megelőzték. Ott már lehet, hogy mindenkiért magánrepülő megy reggel és viszi haza este.

A Google kapcsán egyetlen dolgot nem tudtam felfogni és megérteni soha: Hogy lehet, hogy akármilyen kifejezés(ek)re a másodperc törtrésze alatt szinte minden fontosabb tartalmat megtalál a kereső az egész interneten? Az Adobe pdf-keresője sokkal hosszabb ideig keres egy szót csak egy húsz oldalas dokumentumban, mint a Google az egész világhálón. Eszméletlen bonyolult és "agyonoptimalizált" algoritmusokkal dolgozhat a keresőmotor. Aki tudja a választ, az ne tartsa magában...

A gazdasági válság, mint minden területre, így a felsőoktatásra is kiterjed sajnos. Ma jelentették be (bár az intézmények erről még hivatalos értesítést nem kaptak), hogy összességében az egyetemek és főiskolák állami támogatásából 2,7 milliárd forintot zárolnak. A bejelentés szerint a pénzelvonás arányosan van elosztva az ország összes intézményére, ez azonban csak "púder". Az összeg legnagyobb részétől ugyanis a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem esik el, ebből a PTE közel 1 milliárd forinttól. Ezek az összegek a nagyobb tudományegyetemek esetében az egész éves költségvetés 5-7 százalékát jelentik az amúgy is szűkös keretnek. Ezek az adatok nem tűnnek számottevőnek, de igenis jelentős kutatások, fejlesztések maradhatnak el pénz hiányában. Az SZTE bár mostanában jelentős összegeket nyert fejlesztésekre, már mindnek megvan a helye.

Elemzők szerint nyáron tetőzhet a válság, akkor érheti el a gazdaság a mélypontját. Nem tudom, ezek után még mi következhet, de sajnos már most is nagyon érezzük a hatását...

(Forrás: hirszerzo.hu)

Az alábbi hír nem kapcsolódik szorosan a felsőoktatáshoz és az informatikai munkaerőpiachoz sem, azonban az informatikához fűződik és rendkívül érdekes szerintem. A Microsoft szerint ugyanis tíz év múlva szinte mindenben kijelző lesz, ami a legtöbb esetben érintőképernyőt jelent. Ez a szoftverfejlesztők számára azért jó hír, hiszen a kijelzőkön megjelenő információk környezetéről nekik kell gondoskodniuk. Tehát szinte mindenhez kisebb-nagyobb szoftvereket kell majd fejleszteni, egyszerűen tényleg nem lesz olyan terület, ahol ne fordulna elő az informatika...

A cikk és a nagyon látványos videó az index.hu-n található itt.

Ezeken az interjúkon - legalábbis főleg külföldön és főleg a Google-nál - előszeretettel íratnak alá titoktartási nyilatkozatokat az elhangzottakra vonatkozóan. Persze így is kikerül a netre a kérdések egy része, melyek közül bemutatok néhány érdekesebbet. Első körben az általános intelligenciát feszegető kérdésekből szemezgessünk. Szerintem érdekesek a kérdések, egy-kettőről már hazai interjúkon is hallhattatok. Általában nem egy egzakt megoldás van a kérdésekre, hanem inkább arra kíváncsi a kérdező, hogy mennyire optimálisan (adott esetben pl. mennyire költséghatékonyan) közelítenéd meg az adott problémát. Szóval, Te mit válaszolnál arra a kérdésre, hogy:

Kicsit messze van Amerika, de talán érdemes átfutni, hogy milyen menedzsment szintű IT kompetenciák érnek jelenleg a legtöbbet odaát (Forrás: blogs.techrepublic.com):

1. ITIL Service Manager = $103,900/year (= 1.990.000 HUF/hó)
2. ITIL Practitioner = $103,700/year (= 1.985.000 HUF/hó)
3. CISSP = $103,500/year (= 1.980.000 HUF/hó)
4. Project Management Professional = $103,100/year (= 1.975.000 HUF)
5. ITIL Foundation = $98,900/year (= 1.895.000 HUF/hó)

Nem lehet nem észrevenni, hogy 5-ből 3 az ITIL-ről szól, azaz célszerű ehhez valamilyen szinten érteni. Ez nem véletlen: az ITIL, azaz IT Infrastructure Library manapság minden nagyobb projekt szerves részét képezi. A CISSP egyébként Security Professional-t jelent. Ugyanitt van még egy érdekes felmérés: különböző típusú IT vezetői állásoknál kb. milyen fizetéssel kalkulálhatunk:

CIO = $134,000/year (= 2.570.000 HUF/hó)
IT Director = $100,000/year (= 1.915.000 HUF/hó)
IT Consultant = $96,000/year (= 1.840.000 HUF/hó)
General Project Manager = $93,000/year (= 1.880.000 HUF/hó)
IT Project Manager = $90,000/year (= 1.725.000 HUF/hó)
IT Manager = $88,000/year (= 1.685.000 HUF/hó)
IT Supervisor = $77,000/year (= 1.475.000 HUF/hó)

A rossz hír csak az, hogy az utóbbi időben csökkent az informatikusok iránti kereslet a tengeren túlon. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség informatikusra, csak egy-két területre most fontosabb embert találni, mint pl. az egészségügybe vagy a kereskedelembe.

(Forrás: it2it.blog.hu)

A NetAcademia már több, mint 4 éve indtította el informatikusoknak szóló fizetéskalkulátorát az interneten, a FizuFigyelőt. Az adatbázishoz való hozzáférés feltétele, hogy a lekérdező maga is kitölti az űrlapot. Az űrlap végén meg lehet adni, hogy a kitöltött adatok nem valósak, tehát végül is akárki hozzáférhet az adatbázishoz. Az oldal azért hagy maga után néhány kivetni valót, ugyanis nem igazán tudják ellenőrizni, hogy a megadott adatok reálisak-e avagy sem. Bár nyilván az oldal üzemeltetői is tisztában vannak a körülbelüli valósággal és a nagyon irreális rekordokat ki tudják szűrni, viszont a kis adateltéréseket már nem. És sok kis apró eltérés okozhat nagy differenciát az igazsághoz képest. Ennek ellenére az adatbázis majdnem tökéletes adatokat tartalmaz, érdemes benne keresgélni. Túl szigorú lekérdezési feltételeket nem érdemes megadni, ugyanis a minta még nem elég nagy a jó szemléltetéshez. De nagyjából így is felmérhetőek a bérviszonyok, viszont a nagyobb minta még egy kicsit finomítana rajta. Az oldal elérhető itt.

Személy szerint egyáltalán nem vagyok híve a közösségi oldalaknak, sőt kifejezetten ellenzem őket. Viszont létezik egy csak informatikával kapcsolatos közösségi portál, az it2it.hu. Nagyon népszerű az informatikusok és az informatikai cégek körében, sokan (és egyre többen) használják. Magánszemélyek és cégek is regisztrálhatnak (akár anonim módon is), ez az oldal egy nekik kialakított kapcsolati oldal. Részben álláskereső site is, ugyanis rengeteg felvételi helyet hirdetnek meg a cégek ezen a felületen. Az oldal már most is nagyon népszerű az informatikusok körében és ez csak növekedni fog a jövőben, ajánlom mindenki figyelmébe...

Az fn.hu nemrég megjelent cikke szerint Spanyolországban még be sem vezették, máris tiltakoznak a diákok a bolognai rendszer ellen. Az egységes európai felsőoktatási rendszer ellen az Ibériai-félszigeten mutatnak a legnagyobb ellenállást a hallgatók. Több tüntetést és megmozdulást is szerveztek a diákok a nagyobb spanyol városokban, pedig még csak most ősszel fogják ott bevezetni a nálunk már harmadik éve működő képzési rendszert. A legtöbb nyugat-európai országban már bevezetett rendszerről megoszlanak a vélemények. Az olaszok elégedetlenek (az egyébként náluk kidolgozott) rendszerrel, ugyanis a bachelor szintű végzettséget véleményük szerint lenézik az emberek és kevesebb is a lehetősége azoknak, akik csak ilyen szintű diplomával rendelkeznek. A németek viszont optimistán tekintenek az új képzési formára, ugyanis szerintük alapdiplomával is lehet jó állást szerezni, sőt még vezető pozícióba is kerülni. Igazából nem ismerem a német munkaerőpiacot, de kétlem, hogy ilyen pozitív lenne a helyzet az alapképzést végzettek számára. Talán az olaszokkal értenék egyet, miszerint az alapdiploma elvesztette értékét, míg a régi rendszer főiskolai diplomái jobban helytállnak...

Egy ilyen felmérés azért különösen fontos szerintem, mert itt a rangsort nem az egyetemek, hanem a versenyszféra, a vállalatok szemszögéből nézve állítják fel. Tehát leszűrhetjük, hogy adott intézményben szerzett diploma mennyit érhet a munkaerőpiacon.

Érdekes, hogy az egyetemek és a GVI által készített rangsorok és statisztikák között elég nagy különbség van. Legalábbis a műszaki, természettudományi és informatikai területen. Az egyetemi rangsorok szerint ugyanis a vidéki egyetemek karai is nagyon előkelő helyen szerepelnek, a versenyszféra viszont úgy látszik, nagyon a fővárosi intézményben végzetteket preferálja. Mindhárom terület presztízse a fővárosi intézményekre koncentrálódik. Az informatikát mondjuk elég nehéz így felmérni, hogy össze van vonva a műszaki területtel, ugyanis a rangsorban szinte minden műszaki kar előrébb van, mint az informatikai karok. De itt is a pesti karok a "number one"-ok. Amin viszont meglepődtem, az az, hogy az SZTE-TTIK még természettudományos szempontból is csak az 5. helyre tudta felverekedni magát a cégek szempontjából. Megint csak egy közhiedelemre tudok hivatkozni (hogy téves vagy nem, azt döntse el mindenki maga), miszerint a fővárosban végzettek értékesebb munkaerők, mint a vidéken végzettek. Persze ez mondjuk egy BME esetében biztosan igaz, hisz egyik intézmény sem tudja felvenni vele a harcot, viszont általánosítani nem biztos, hogy lehet...

A felmérés elérhető itt.

"A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. A 2008-as kutatás során - amely az Educatio Kht.-val közösen került megvalósításra - több, mint 3200 vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen, strukturált kérdőív segítségével. Ezen felül 65 szakértői interjút is készítettünk diplomás pályakezdők elhelyezkedésével foglalkozó szakértőkkel. A kutatás eredményeit tartalmazó teljes tanulmány és a felsőoktatási intézmények értékekését tartalmazó kiadványunk egyaránt letölthető a GVI honlapjáról." (Forrás: gvi.hu)