Egy informatikus hallgató blogja
    Informatika és felsőoktatás

A delmagyar.hu cikke szerint hatalmas összegek forognak a szegedi és szeged-környéki szoftverfejlesztésben, köszönhetően a 39 céget és intézményt magába foglaló Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszternek. Ez talán rávilágít arra, hogy nem feltétlen muszáj rögtön a fővárosban munkát vállalni. És nemcsak Szegeden, hanem a többi nagyobb vidéki városban is terjeszkednek az informatikai cégek. Pozitív változás lenne, ha legalább az informatika területén megszűnne az ország Pest-központúsága...

Forrás

A hirtv.net szerint: "Fejvadászoknál érdeklődve megtudtuk, diplomás pályakezdőként informatikai, pénzügyi, mérnöki területen minimum 200 ezer a fizetés." Érdekes, hogy itt pont azt a három területet említik, amit én is megfigyeltem az állásbörzén. Ez már jelenthet valamit...

"Az iIT Jobs tanácsadó cégtől megtudtuk, hogy az nformatika területén, a kezdő programozók bruttó 250-280 ezer forintra számíthatnak, a 2-3 éves tapasztalattal rendelkezők pedig 350-400 ezer forintra. A rendszergazdák bére 250 ezer forint körüli, a komolyabb üzemeltetésre felvettek, hozzávetőleg 400 ezer forintot keresnek. A projekt managerek fizetése leginkább attól függ, hogy hány ember munkáját szükséges felügyelniük, és hogy milyen nagyságú beruházásban vesznek részt. A kisebb volumenű projektek vezetésére felvetteknek átlagosan 600 ezer forint a fizetésük, a tapasztaltabbaknak 800 ezer forint - az alvállalkozók esetében 800 ezer forint + áfa, számla ellenében. A Profi Power személyzeti tanácsadó cégnél hozzátették, a help desk pozícióban dolgozók bére bruttó 180-250 ezer forint között mozog, a SAP tanácsadók, tapasztalattól függően 400-800 ezer forintot, a 20-40 főt irányító csoportvezetők bére pedig 600-750 ezer forint lehet."

Szerintem a számok mindent elárulnak...

A hír itt olvasható.

Érdekes, hogy már a hackereknek is versenyt rendeznek. Bár az igazán jó informatikusok a hackerek, ugyanis elkészíteni sokkal könnyebb valamit, mint egy nagyon apró rést, hibát észrevenni a másik munkájában. Bár ez a "szakma" nem túl legális, azért csodálkozom ezen a nyilvános versenyen. Bár aki itt komoly eredményt ér el, azt biztos szívesen alkalmazza bármelyik szoftverfejlesztő cég a biztonsági rések kiküszöbölése végett...

Idén tavasszal is elindult az egyetemi állásbörze sorozat. Számos felsőoktatási intézményben állítanak ki cégek, a pontos lista megtalálható itt. Mindenkinek ajánlom figyelmébe az állásbörzéket, nagyon hasznosak szerintem. Azoknak is érdekes lehet, akik még nem végzősök, sok jó emberrel lehet találkozni és beszélgetni, másrészt tapasztalatgyűjtésnek is kiváló program. Az álláskínálatok mellett számos rendezvény várja az érdeklődőket: elődások, ösztöndíjak, hazai és külföldi lehetőségek, tanácsadás, stb.

Én épp a napokban voltam az SZTE tavaszi állásbörzéjén. A válság azért itt is érződik (hol nem), ugyanis a tavaliy majdnem 50 céghez képest most csak 25 cég állított standot. Megfigyelésem alapján szinte csak három területre keresnek szakembereket: a műszaki, a közgazdasági és az informatikai szektorba. Tehát aki ilyen irányban végez (vagy akár csak most kezd), az igen jó esélyekkel indul a munkaerőpiacon. Ismét csak sajnálni tudom szegény humán végzettségű társaimat, akik viszont nehezebben fognak boldogulni. Nemcsak egész munkaidős állásokat, hanem részmunkaidős, illetve gyakornoki pozíciókat is kínálnak a vállalatok. Én személy szerint nyári gyakorlati helyet kerestem valamilyen informatikai cégnél, ami nem túl egyszerű feladat. Na de majd egy-két e-mail váltás és interjú után hátha sikerül valami...

Érdekes ellentmondás figyelhető meg a külföldi és a hazai felsőoktatásban a hallgatók számát tekintve. Míg a Diákkapu portál szerint akár 15 százalékkal is csökkenhet az itthon tanuló hallgatók száma, addig a Felvi.hu azt írja, hogy főleg a nyugat-európai intézményekben jelentősen növekszik a felsőoktatásba felvettek száma. Az ok érdekes módon mindkét esetben ugyanaz: a jelenlegi válságos helyzet. Csak míg itthon ennek negatív hatása van az egyetemekre, főisokákra jelentkezőkre, addig külföldön ez a hatás pozitív. Itthon ugyanis az egyetemi évek finanszírozása nehézkes a válság miatt, míg külföldön azért szeretnének többen továbbtanulni, hogy nagyobb valószínűséggel kapjanak állást. A két cikk megtalálható itt és itt, tényleg furcsa a válság hatásának kétoldalúsága...

Kezdő informatikusként, sőt még egyetemistaként mindenki szembekerül azzal a kérdéssel, hogy melyik programozási nyelvet és technológiát lenne érdemes mélyebben ismerni, ha szoftverfejlesztő szeretne lenni az ember. Ezt nyilván sok minden befolyásolhatja, de most mégis adnék egy válaszlehetőséget. A Tiobe Software minden hónapban készít egy felmérést az egész világra kiterjedően a programozási nyelvek népszerűségéről, használtságáról. Az ehavi felmérés itt elérhető. Ez persze rövid távon nem túl sokat változik, de években mérve jelentős változások mennek végbe a nyelvek használatával kapcsolatban. A mostani állapot szerint a Java a "sláger" nyelv. Egy jó programozónak C-ben, C++-ban és Java-ban mindenképp tudnia kell programozni. Emellett érdemes figyelmet fordítani az egyre nagyobb részesedéssel rendelkező, feltörekvő nyelvekre is, mint a PHP-ra, a C#-ra vagy a JavaScript-re. Érdemes böngészni egy kicsit ezt az oldalt, szerintem sok hasznos információt meg lehet tudni és talán arra is választ kapunk, hogy melyik nyelv(ek)ben mélyedjünk el jobban...

Mint előző bejegyzésemben is írtam, a hazai tudományos élet képviselői összefogtak a természettudományos közoktatás javításának érdekében. A kezdeményezés jogos, ugyanis hazánk európai szinten is nagyon el van maradva az ilyen szakmájú emberek kibocsátásában. Az utóbbi 20-30 évben ugyanis nem fordítottak kellő figyelmet a reál tárgyakra a középiskolákban és ez a diákok előképzettségének jelentős romlásához vezetett. Ezt jól mutatja, hogy például a középszintű matematika érettségik átlaga országosan 2,5-3,0 között mozgott az utóbbi években. A többi természettudományos tárgyból pedig alig érettségizik valaki, mint ötödik vagy hatodik választható tárgyból. Márpedig a matematika nagyon sok tudománynak alapja, nem szabadna így elhanyagolni ezt a területet. Saját tapasztalatból mondom, hogy még egy emelt szintű 5-ös matek érettségivel sem mindig könnyű az egyetemi szintű matematika. Nagyon fontos, hogy milyen alapokkal kerülnek a felsőoktatásba a diákok. A helyzet javítása érdekében a Debreceni Egyetemen tartottak konferenciát és megfogalmaztak egy állásfoglalást, amit az interneten is lehet támogatni itt. Reméljük a kezdeményezés sikeres lesz és tényleg javulni fog a hazai természettudományos közoktatás...

A mfor.hu ezen cikkje alapján kétszer annyi informatikust is felvenne a munkaerőpiac, mint amennyi jelenleg dolgozik. A fizetések is elég csábítóak, bár a cikkben említett összegek sejtésem szerint leginkább fővárosi viszonylatban érvényesek. A tapasztalat az, hogy vidéken 20-25%-kal kevesebbet keresnek az emberek. Persze az élet is olcsóbb valamivel.

Az biztos, hogy egyre kevesebben jelentkeznek informatikai szakokra és a felsőoktatásba bekerülőkből is egyre kevesebben tudnak végezni. Ennek egyik oka talán a közoktatás színvonalának jelentős visszaesése, a diákok előképzettsége egyszerűen nem elegendő arra, hogy benn maradjanak egy erősebb szakon. A természettudományok (vele együtt a matematika) eléggé háttérbe szorultak az utóbbi évek során és éppen ezért kezdeményeztek egy programot a természettudományos közoktatás javítására. Erről bővebben egy másik bejegyzésben írok...

A CareerCast nevű amerikai álláskereső portál öt szempont alapján (stressz, munkakörnyezet, fizikai terhelés, kereset, perspektíva) rangsorolta a szakmákat. Bár a legjobb szakma ilyen szempontból a matematikus lett, de azért a szoftverfejlesztő is odakerült az 5. helyre. Másrészt az első 30 helyen 5-10 informatikával kapcsolatos szakma is helyet kapott. Ez bíztató azért. Igaz, hogy a felmérés amerikai, de Európában is nagyon hasonló a helyzet. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a legjobb szakmák nagyon nagy hányada természettudományi vagy műszaki. Persze azt eddig is tudta mindenki, hogy nem a humán műveltségben jártas emberekből lesznek cégvezetők például. A lista egy része megtalálható itt. Érdemes tehát reál irányba orientálódni, később biztos megtérül a befektetett munka ára...

Az informatika szerencsére egy olyan terület, amit kevésbé érint a jelenlegi recessziós helyzet. Szoftverfejlesztő cégeknél szinte egyáltalán nem voltak elbocsátások, sőt folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek ezek a vállalatok. Ezt valamennyire ez a hír is megerősíti. Az egyik ok talán az, hogy az informatika térhódítása sokkal nagyobb ütemben zajlik, mint a jelenlegi gazdasági visszaesés. Nem mintha a válság nem lenne elég súlyos, de szerencsére informatikára ma már mindenhol szükség van...