Nemrég voltam egy informatikai cégnél (a nevét nem publikálnám) egy szakmai felvételi teszten. Nem ez volt az első tesztem, de ilyenkor mindig arra jövök rá, hogy az egyetem csak papírt ad, tudást nem. Ez a teszt sem volt túl könnyű (pedig csak nyári szakmai gyakorlatra pályáztam hallgatóként), és múltkor is az egyik cégnél eléggé megizzadtam egy ehhez hasonló felvételin. Mondjuk nem csoda, hiszen az egy angol teszt volt, amit SCJP (Sun Certified Java Programmer) vizsgákon szoktak adni. Itt van is egy 60 kérdéses mintateszt (több oldalon keresztül), akit érdekel, megnézheti, válaszok is vannak a végén, ilyen szintű kérdések voltak. Szerintem nem olyan egyszerű, ráadásul rengeteg beugratós, elgondolkodtatós kérdés van. Az nagy nehezen sikerült, de végül nem alkalmaztak a cégnél, mert nem volt olyan projektjük, amiben részt vehettem volna.

Visszatérve a mostani tesztre, ez sem volt túl könnyű. Ez már legalább magyar volt (mert azért a szakmai angolt nem mindenhol könnyű megérteni) és egy kicsit talán könnyebb is. A gond csak az volt, hogy sok technológiát nem ismertem mélyebben, ezért sok mindenre nem tudtam válaszolni. Persze nyilván nincs is olyan ember, aki mindegyikre tudna válaszolni, ezzel azt akarják kiszűrni, hogy ki miben van otthon. Talán nem ártott volna egy kicsit készülni is rá, nem gondoltam, hogy egy nyári gyakorlati helyért is ilyen komoly teszten kell átmenni. Az egyetemi informatikai kurzusok során tényleg csak az alapokat tanuljuk meg, ahhoz, hogy mondjuk valaki átmenjen ilyen és ehhez hasonló teszteken, igen sokat kell hozzátanulni a kötelező anyaghoz. Azt viszont még mindig nem értem, hogy miért papíron kell programkódokat írni és miért kellene fejből tudni az összes osztály metódusát például?! Oda kéne ültetni az illetőt a gép elé és ott produkáljon, legalábbis ez az én véleményem...

A teszt mindhárom oldalát lefényképeztem telefonnal:

• 1. oldal
• 2. oldal
• 3. oldal