Egy informatikus hallgató blogja
    Informatika és felsőoktatás

Az fn.hu nemrég megjelent cikke szerint Spanyolországban még be sem vezették, máris tiltakoznak a diákok a bolognai rendszer ellen. Az egységes európai felsőoktatási rendszer ellen az Ibériai-félszigeten mutatnak a legnagyobb ellenállást a hallgatók. Több tüntetést és megmozdulást is szerveztek a diákok a nagyobb spanyol városokban, pedig még csak most ősszel fogják ott bevezetni a nálunk már harmadik éve működő képzési rendszert. A legtöbb nyugat-európai országban már bevezetett rendszerről megoszlanak a vélemények. Az olaszok elégedetlenek (az egyébként náluk kidolgozott) rendszerrel, ugyanis a bachelor szintű végzettséget véleményük szerint lenézik az emberek és kevesebb is a lehetősége azoknak, akik csak ilyen szintű diplomával rendelkeznek. A németek viszont optimistán tekintenek az új képzési formára, ugyanis szerintük alapdiplomával is lehet jó állást szerezni, sőt még vezető pozícióba is kerülni. Igazából nem ismerem a német munkaerőpiacot, de kétlem, hogy ilyen pozitív lenne a helyzet az alapképzést végzettek számára. Talán az olaszokkal értenék egyet, miszerint az alapdiploma elvesztette értékét, míg a régi rendszer főiskolai diplomái jobban helytállnak...

Itthon "állítólag" egyelőre még csak tesztjelleggel folyik az új rendszerű képzés. Ugyanis mindenhol azt olvasni, hogy ez még csak teszt. De ha egy teszt nem sikeres, akkor új tesztet szokás végezni, ez pedig nem jó jel. A hazai felsőoktatásnak talán épp az a baja, hogy állandóan variálják az egészet és épp emiatt nem elég stabil. Ugyanez a helyzet az érettségi rendszerével is. Csak remélhetjük, hogy a mostani rendszer beválik és jóideig maradhat még ez. Nem azért, mert jobb, hanem mert már annyit variáltak, hogy most már meg kéne állapodni valahol...

A két rendszert összehasonlítva egyébként, mindent egybevéve én inkább a régire voksolnék. Értem én, hogy kell egy egységes európai rendszer, mivel egyre többen tanulnak hazájukon kívül is (akár több országban is) és ez megkönnyíti az átjárhatóságot, de azért ez most sem számottevő létszám és később sem lesz sokkal nagyobb az arány szerintem. Nem tudok pontos statisztikát, de 5%-nál nem több szerintem azok aránya, akik tanulmányaik alatt külföldi képzésben is részt vesznek és nem hiszem, hogy az elkövetkezendő 20-30 évben ez a szám akár 10% fölé menjen. Olyan rendszer kellene, ami a többségnek kedvező, nem pedig a kisebbségnek (félreértés ne essék, semmi bajom azokkal, akik külföldre mennek tanulni). Ráadásul egyszerűen lehetetlen egységes képzést kialakítani még egy országon belül is, nemhogy egy egész kontinensen. Ugyanis pont azért hozták létre ezt a rendszert, hogy nagyjából mindenki ugyanazt tanulja ugyanazon a szakon, területen. A nagyjából alatt persze nézőpont kérdése, hogy ki mit ért, de beszéltem én már olyan itthon tanuló informatikus hallgatóval, aki igencsak különböző dolgokat tanult, mint mi. Pedig ez csak hazai viszonylat, mi lenne, ha megkérdeznénk mondjuk egy angol neves egyetemen tanuló informatikust, hogy ők mit és hogyan tanulnak? Lehet, hogy meglepődnénk...