Egy informatikus hallgató blogja
    Informatika és felsőoktatás

A felvi.hu cikke ösztönzött arra, hogy én is írjak egy bejegyzést a témához. Nagyon sok véleményt hallottam és olvastam már azzal kapcsolatban, hogy az alapszintű diploma után vajon dolgozni éri-e meg elmenni avagy mesterszakon folytatni a tanulmányokat. Mindent összevetve azt mondanám, hogy inkább az utóbbi lehet az előnyös választás, tehát akinek van energiája, az semmiképp sem jár rosszul, ha egyetemi szinten is folytatja tanulmányait. Ezt oktatók és cégvezetők is alátámasztják, hiszen egy mesterszakot végzett hallgató "elvileg" többet tud, mint alapszakon végzett társa. Persze kérdés, hogy miből tud többet (hiszen ez sem elhanyagolható szempont). Azt például nem állíthatjuk, hogy egy informatikai mesterszakról kikerülő frissdiplomás biztosan tehetségesebb és jobb programozó, mint egy alapszakot végzett informatikus. Ugyanakkor a cégek mégis előnyben részesítik a mesterdiplomásokat, ráadásul a cégen belüli előrelépésük is könnyebb, mint mondjuk aki nem vagy csak bachelor végzettséggel rendelkezik. Sőt, sok egyetemen BSc-n még nincs is specializálódási lehetőség és szakirányt csak MSc-n tud választani a hallgató (többek között Szegeden is így van). Kontra lehet MSc ellen - amit már több helyen is olvastam -, hogy némely cégek jobban szeretnék saját maguk "specializálni" a frissdiplomást. Tény, hogy két év alatt valószínűleg többet megtanul az ember egy cégnél, mint az egyetemen. És most akkor elkezdhetnénk vitatkozni, hogy vajon melyik ér többet: két év szakmai tapasztalat vagy egy mesterdiploma? A kérdésre csak az idő szempontjából válaszolhatunk helyesen: rövid távon a gyakorlatszerzés, hosszú távon pedig mindenféleképp a mesterképzés elvégzése éri meg jobban...

Bizonyos időközönként megrendezik az "Informatika a felsőoktatásban" nevezetű konferenciát, amelyen több száz szakember tárgyal az informatikus képzés helyzetéről a felsőoktatásban. Így volt ez 2008 augusztusában is, amikor is 350 hazai szakember vitatta meg a dolgokat többnapos előadássorozatok mellett. Nem is gondolná az ember, hogy milyen részletesen megbeszélnek minden apró problémát, pedig így van.

A konferenciához kapcsolódó linkek:

• Hivatalos honlap
• Kiadvány
• Előadások

A "Kiadvány" link alatt megtalálható egy absztrakt kötet, ami tartalmazza minden egyes előadás egyoldalas összefoglalóját. A részletességet már itt is megfigyelhetjük, hiszen csak ez az összefoglaló dokumentum több, mint 250 oldal. Az előadások részletesebb változata az "Előadások" link alatt található szekciónként és azon belül témánként lebontva.

Mint látható, megújult a blog arculata. Egy új, a réginél tetszetősebb témát szabtam testre, remélhetőleg elnyeri az olvasók többségének tetszését. Aki esetleg véleményezni szeretné, az egy ezen bejegyzéshez tartozó komment formájában megteheti.

A blog indulása óta lassan tízezer oldalletöltésnél tartunk, örülök, hogy sikerül érdekes bejegyzéseket írnom. Továbbra is igyekszem fenntartani az olvasóközönség figyelmét, bár a nyári szünetben valószínűleg kevesebb cikk fog születni, az aktivitás azért erre az időszakra is garantált...

Idén sem változik a felvehető államilag finanszírozott hallgatók összkeretszáma; 2009 szeptemberében is közel 56 ezer diák kezdheti meg tanulmányait a felsőoktatásban. Fontos megemlíteni, hogy ebben nincs benne a költségtérítéses helyek száma, ami még további 30-40 ezer helyet is jelenthet. (Forrás: hirextra.hu)

Azt hiszem Pálinkás József, az MTA elnöke teljesen jól látja a hazai felsőoktatási rendszer jelenlegi helyzetét. Az elnök a Baross Gábor Társaság rendezvényén beszélt a rendszer problémáiról, amit az origo.hu is összefoglalt röviden. Egyrészt valóban megpróbáltak majdnem ötéves anyagot belezsúfolni a 3-3,5 éves alapképzésekbe, amelyek elvégzése így sokkal több energiabefektetést igényel, ráadásul nagyon sokan csúsznak a mintatantervhez képest. A "torz finanszírozási rendszer" hátrányait leginkább csak az egyetemek érzik, a hallgatók legfeljebb közvetve érzékelik ezt a problémát. Másrészt az is elég abszurd, hogy minden főiskola egyetemmé szeretne válni azáltal, hogy mesterszakokat indít. Valahol ezt rögzíteni kellene, hogy főiskola ne indíthasson mesterszakot. Azzal az állítással pedig erősen vitatkoznék, hogy a magyar felsőoktatás elitszemléletű volt és az is maradt. Az igaz, hogy az volt, de már rég nem az. A tömeges képzés során a mennyiség a minőség rovására ment sajnos, ez az igazság. A káosz oka lehet a kapkodás is, de nem hiszem, hogy sokkal jobban működne a rendszer, ha egyszerre akkreditálták volna az alap- és mesterszakokat is. Bár tény, hogy akkor komplettebben látták volna a dolgokat és esetleg néhány szak esetében rádöbbentek volna arra, hogy a mesterszakra szinte nem marad semmilyen kurzus, annyi mindent próbáltak belezsúfolni az alapképzésbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy jóval több szakot is megtarthattak volna a régi osztatlan rendszerben, hiszen számos szaknak különbontva nem sok értelme van. Itt gondolom a műszaki képzésre gondolnak (ide sorolnám az informatikát is). Nálunk is értelmesebb lenne az osztatlanság, de az informatika esetében a különbontást viszonylag egyszerűen meg tudták oldani, hiszen a régi rendszerben is voltak külön főiskolai és küön egyetemi szakok, nagyjából ezt próbálták egy kicsit felfrissíteni. A különbség annyi, hogy eddig érettségi után egyből lehetett egyetemi szakra menni, most ez csak a főiskolai szint elvégzése után lehetséges...

A diakkapu.hu is megírta, hogy sokba kerül a diploma megszerzése. Itt mondjuk én az anyagiak mellett a befektetett munkát és energiát is kiemelném, hiszen ilyen szempontból is sokba kerül egy diploma. Persze az egyetem alatti anyagi ráfordítások között is vannak fokozatok: a legkevesebbet mondjuk annak kell költenie, aki otthon él, államilag finanszírozott képzése van és egy olyan szakra jár, ahol még könyveket sem igazán kell vásárolnia (pl. informatikus szak esetén nagyon sok jegyzet elérhető elektronikus formában); a legtöbbet pedig az költhet, aki a fővárosban tanul vidékiként, albérletben él és egy nívós egyetem költségtérítéses képzésére jár, ahol mellesleg nemcsak a költségtérítés magas, hanem a megvásárolandó könyvek ára is (pl. orvosi). Persze ha úgy számolunk, hogy az előbbi esetben is a szülők támogatják a gyermeket (miközben dolgozhatna is), akkor abban az esetben is kerülhet sokba az egyetem, de messze nem annyiba, mint az utóbbi esetben.

Egy dolog azért szemet szúrt a cikkben. Valahol már a pótzh-k után is több ezer forintot kell fizetni? Abszurd. Ilyen a hazai "ingyenes" felsőoktatás...

A techline.hu összegyűjtötte a napjainkban tíz legjelentősebb és legelterjedtebb IT-trendet. A lista szerintem nem meglepő. Szívesen olvasnék hasonló cikket mondjuk csak konkrétan a szoftverfejlesztésről is, bár arról is vannak elképzeléseim. Azért ez a lista is hasznos, főleg azért mert könnyen leszűrhetjük, hogy mi a "trendi" mostanság és talán lehet is ilyen irányokba orientálódni.

Hardverek esetében tény, hogy a mobilizáció játssza jelenleg a főszerepet, manapság már mindent cipelni szeretnének magukkal az emberek. És azért nem hátrány, ha a "cipelnivaló" minél könnyebb és minél kisebb, viszont minél jobb teljesítményű. A hardveripart jelenleg ezek a szempontok határozzák meg.

A szoftverek esetében egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biztonságra az informatika és az internet hihetetlen nagyütemű terjedése miatt. A szoftverek nagy részét már webalkalmazások formájában fejlesztik, érdemes ilyen technológiákkal ismerkedni, hiszen ez a jövőben valószínűleg méginkább így lesz. A nyílt forráskódú programok is nagyon terjednek. Pont nemrég olvastam valahol, hogy a kutatók szerint 5-10 év múlva szinte teljesen el fognak tűnni a fizetős szoftverek, ugyanis azokat nem fogják tudni olyan ütemben testre szabni, ahogy azt a felhasználók elvárnák, szemben egy nyílt forráskódú szoftverrel, ahol a többezres fejlesztői tábor akár napok alatt is kijavíthat hibákat és létrehozhat új funkciókat.

Én most csak néhányat emeltem ki a techline.hu által említett trendek közül, de a többi is igen jelentős figyelmet igényel. Nem árt képben lenni az IT szektor aktualitásaival...

Az ismert videó-megosztó portálon egy aranyos kisfilmet láttam. Mondjuk ha belegondolunk, hogy ez a videó a hazai felsőoktatás lényegét foglalja magában röviden és tömören, akkor már nem is biztos, hogy annyira aranyos. Persze a helyzet nem ennyire sarkos, de van benne valami. A regimagyarorszag.hu oldalon egyébként még van fenn néhány gúnyfilm különböző területekről. Az oldal persze erősen politikai jellegű, de ma már mi nem az?

A felvi.hu május második felében közzétette a mesterszakos jelentkezések részletes statisztikáit. Ebből kiderül, hogy a tanári képzés nagyon népszerű, a természettudományi, műszaki, ill. informatikai szakok viszont kevésbé. A pedagógiai területen kívül még főleg gazdaság-, bölcsész- és társadalomtudományi területre jelentkeztek a hallgatók. Az is megfigyelhető, hogy a könnyebb szakokon sokszor népszerűbb a levelzős, míg a nehezebb szakokon a nappali munkarend. Ez talán nem meglepő, hiszen aki a levelezős munkarendet választja, az valószínűleg dolgozik tanulás mellett és nincs annyi ideje tanulásra, mint egy nappali tagozatos diáknak. Azért az megintcsak elgondolkodtató, hogy a nagy szakemberhiányt szenvedő területekre (természettudományi, műszaki, informatikai) ismét nagyon kevesen jelentkeztek. Ennek több oka is lehet. Egyrészt akkora a kereslet az ilyen irányú végzettséggel rendelkező emberek iránt, hogy sokakat már alapdiploma után "elkapkodnak" a cégek és nem is szeretnék egyetemi szinten folytatni tanulmányaikat, másrészt mivel most kezd beindulni a mesterképzés rendszere és eddig igen kevesen tudtak végezni a nehéz alapszakokon (csúszás miatt), ezért így még kevesebben tudnak jelentkezni master-re. Azért remélhetőleg idővel beindul a "mókuskerék" és ezekre a területekre is többen jelentkeznek majd, hiszen nagyon nagy szükség van az ilyen végzettségre a munkaerőpiacon!

A frissdiplomas.hu oldalon hasznos információk olvashatóak pályakezdő frissdiplomások számára. Nekem a munkaerőpiaci körkép menüpont írásai és multimédiás anyagai tetszettek, többek között olvashatunk a munkaerőpiac felvevőképességéről, az elhelyezkedésről, a diploma értékéről és a pályakezdők helyzetéről valamint a jelenlegi és jővőbeli helyzetről, tendenciákról is. Ez a videó különösen tetszett a munkaerőpiac és a felsőoktatás összekapcsolásáról. Ez egy örök probléma, amit tökéletesen valószínűleg sohasem sikerül megoldani. Azért az elgondolkodtató, hogy egy mérnöki pozícióba inkább egy bölcsészt vettek fel, mert ő legalább tudott idegen nyelveken beszélni...