Egy informatikus hallgató blogja
    Informatika és felsőoktatás

A minap olvastam az x+1-edik cikket avval kapcsolatban, hogy egyre több cég keres megfelelő munkaerőt a különböző közösségi site-okon. Ez egyelőre még csak külföldön (főleg az USA-ban) nagy divat, de itthon is egyre inkább kezd elterjedni ez a modern és nem túl költséges alkalmazott-keresési módszer. Állítólag nagyon hatékony és az egyik legfőbb előnye tényleg az, hogy szinte semmibe sem kerül. Hazai informatikus blogokat és fórumokat olvasgatva is egyre többen jegyzik meg, hogy cégek írnak nekik állásokkal kapcsolatban. Persze ez mind csak akkor működik, ha minél több és részletesebb (nem mellesleg jól kereshető) adatot adunk meg magunkról. Ha ilyen céllal is szeretnénk használni a közösségi oldalakat (amelyek valójában nem egészen erre lettek kitalálva), akkor természetesen a megosztott képeink milyenségére is ügyelni kell. Nem biztos, hogy egy komoly cég imidzsébe belefér mondjuk az, hogy szinte bárki láthatja az interneten, amint mi a haverokkal pucér hátsóval a tengerbe szaladunk vagy épp egy hatalmas buliban alkohol-mámorban fotózkodunk. Mindenki saját maga dönti el, hogy mennyi információt közöl magáról (én személy szerint egyáltalán nem vagyok híve ezeknek a "közösködéseknek"). Ráadásul léteznek speciálisan álláskereső oldalak, amelyeknek pont a megfelelő munkaerő megtalálása a céljuk. Igaz, hogy akinek van állása az nem fogja ezeket az oldalakat böngészgetni, a közösségi oldalakon pedig már boldog-boldogtalan regisztrálva van, ott tehát megtalálják azokat is a cégek, akiket esetleg egy meglévő pozícióból szeretnének elcsábítani egy jobba.

Ha tehát azt szeretnénk, hogy a jövőben könnyen megtaláljanak minket a cégek a közösségi oldalakon, akkor bátran (?) adjunk meg minél több adatot a végzettségünkre, munkánkra vonatkozóan. Ki tudja, egyszer talán a Google ír nekünk, hogy pont olyan embert keresnek a központi amerikai irodájukba, mint mi. Bár ennek a valószínűsége igen csekély, ráadásul a Google szerintem még egy jó darabig nem lesz annyira megszorulva, hogy közösségi oldalakon kelljen munkaerőt toboroznia. Azt hiszem van elég jelentkező anélkül is...

Az egész felvételi rendszert áttekinti ősszel a Magyar Rektori Konferencia - tudta meg a Népszava. A lap keddi számában idézi Rudas Imrét, a testület elnökét, aki azt mondta: bár az, hogy azoknak, akik egyetemen, főiskolán akarnak tanulni, kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettségit, folyamatosan napirenden van, a felvételi rendszer átalakításának ez csak egy szeletét teszi majd ki. A kétszintű érettségi bevezetése óta folyamatosan csökken az emelt szintű vizsgára vállalkozó diákok száma.

Ez talán egy lépés lenne a minőségi hazai felsőoktatás kialakítására. Bár lehet, hogy túl drasztikus intézkedés lenne, hogy csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni egy felsőoktatási intézménybe, hiszen jelenleg 100-ból 2-3 diák érettségizik emelt szinten. Az is igaz, hogy így rá lennének kényszerítve a tanulók a magasabb szintre, de azért valószínűleg jelentősen csökkenne az egyetemre felvételizők száma. Ez valahol jó, valahol rossz. A hazai felsőoktatásnak mindenféleképp jó, hiszen már az emelt szintű érettségi is egy szűrő lenne és a biztosabb alapokkal rendelkező hallgatók közül jóval kevesebb hullana ki. Az intézmények szempontjából viszont nem lenne túl kedvező az intézkedés, hiszen kevesebb hallgató után kevesebb állami támogatást kapnának. Én személy szerint nagyon támogatom a dolog bevezetését, sőt eleve úgy kellett volna bevezetni a kétszintű érettségi rendszert és a bolognai rendszert, hogy csak emelet szintű érettségivel lehessen továbbtanulni. Akkor még lehet, hogy többen próbálkoztak volna az emelt szinttel, hiszen eléggé zsákbamacska volt, senki sem nagyon tudta a nehézségi szintjét. Így, hogy már pár éve azért zajlik ez a rendszer és mindenki látja, hogy az emelt szint nem is annyira könnyű, így már jóval kevesebben választják (fogják választani) ezt a megoldást. Pedig ha tudnák, hogy még mi vár rájuk egyetemen...

Az MTV Záróra című műsorában már két világhírű matematikussal is beszélgettek, Szemerédi Endrével és Lax Péterrel. Mindketten rendkívül elismertek a szakmájukban, számos díjat tudhatnak magukénak. Szerintem mindkét videót érdemes megnézni, akit pedig kicsit is érdekelnek a tudományok és a matematika, annak még inkább. Azért jó érzés, hogy nemzetközi szinten is elismert magyar matematikusok is vannak. Bár ahogy ők is említik, a magyar matematikusok már régóta meg vannak becsülve, hála az elődöknek. Az interjúk megnézhetőek a Nemlineáris blogon itt.

Az Educatio Kht. nyilvánosságra hozta a felsőoktatási intézmények népszerűségi listáját az idei felvételi jelentkezések alapján. A lista megtekinthető a felvi.hu oldalán. Mint ahogy írják is, a bolognai rendszer nyertesei valóban a nagy, hagyományos tudományegyetemek (ELTE, SZTE, DE, PTE), amelyek még tovább "dagadnak", ugyanis a tavalyi jelentkezésekhez képest itt nőtt leginkább a felvételizők száma. Az ELTE még mindig magasan vezeti a statisztikát, mint ahogy az már évek óta megszokott. Viszont a vidéki tudományegyetemekre jelentkezők aránya jelentősen javul, Szegedre például majdnem másfélszer annyian jelentkeztek, mint 2008-ban. Ennél talán még fontosabb, hogy a reál-műszaki szakokra jelentkezők száma is nőtt. Ez azért pozitív, hiszen köztudottan egyre nagyobb a hiány az ilyen irányú szakemberekből. Különösen figyelemreméltó az, hogy a karok top10-es népszerűségi listájába reál területről csak az SZTE-TTIK került be (ahogy azt a delmagyar.hu is megírta). A TTIK-ra több, mint 60%-kal többen jelentkeztek, mint tavaly. Ez mindenképp pozitív, reméljük minél többen benn is maradnak és el is végzik az adott szakot. A sok jelentkezőnek országosan az egyik fő oka a mesterképzések bevezetése, ahova most felvételiznek először tömegesen az alapszakot végzett hallgatók...

A Szegedi Egyetem c. lap még télen készített interjút egy szegedi informatikus hallgatóval sikeres egyetemi hallgatókat bemutató rovatukban. A srác eszméletlen nagy koponya, az egyik legjobb hallgató, ha nem a legjobb. Két szakot is csinál egyszerre (ami eleve nem egyszerű), mellette demonstrátorkodik és kutatásokban vesz részt. Nem mellesleg helyi TDK 2. helyezett volt, a nemrég megrendezett OTDK-n pedig 1. helyezett lett dolgozatával. A cikk érdekes, érdemes elolvasni. Azt hittem, hogy PhD-re készül, de a cikk szerint a két szak elvégzése után konkrét elképzelései vannak a jövőt illetően, de nem az egyetemen. Ebből is látszik, hogy doktori végzettséggel nem feltétlen van előrébb az ember. Sőt, mostanában egyre több cég vezetési menedzsmentjében látok olyan embereket, akik csak főiskolai szintű diplomával rendelkeznek. A srácról egyébként a honlapján még több információt találhatunk...

...Szabó Mihály szerint a hallgatóknak hozzávetőleg csupán a negyede fejezi be az előírt tíz félév alatt a tanulmányait, 25 százalékuk 10-13 félév között szerez diplomát, újabb negyedük 13 félévnél is tovább jár egyetemre. A maradék negyednyi hallgató sosem szerez diplomát.

(Forrás: Népszabadság Online)

A Haszon Magazin tavalyi felmérése szerint a legkeresettebb szakmák a mérnöki, az informatikai és a pénzügyi. De a 33-as listában helyet kapott az orvos, a pilóta, az asztalos és a villanyszerelő is. Fontos, hogy a rangsor nem a legmegfizetettebb szakmákat rangsorolta, hanem azokat, amely területeknek a legnagyobb hiánya van szakemberekből. A programozói munkakört a negyedik helyre sorolták, ez nagyjából reális. És informatikusokból szerencsére nemcsak hiány van, hanem nagyon jól is keresnek. Pár év tapasztalat után már a legjobban fizető szakmák közé sorolható a szoftverfejlesztő, főleg, ha valaki vezetői pozíciót (pl. projekt menedzser) tölt be. Mindenkit csak buzdítani tudok, akit érdekel az informatika, hogy megéri energiát fektetni a szakmába...

Informatikus hallgatóknak nem kell megijedni, ez szerencsére nem ránk vonatkozik. Az EduCafe szerint a kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló hallgatók közül lemorzsolódók (nagyjából egyharmados arány) fele később többet keres majd, mint diplomás társaik. Ebből is látszik, hogy mennyit ér egy humán vagy bölcsész diploma (már elnézést). Egy műszaki vagy informatikai diploma nélkül nem hiszem, hogy többet lehet keresni, mintha rendelkeznénk ugyanilyen irányú végzettséggel. Vagy vegyünk mondjuk egy extrém példát: egy lemorzsolódó orvostanhallgató mikor fog annyit keresni, mint aki elvégzi az orvosit? Sejthető, hogy ha nem nyer a lottón és nem fektet be egy jól menő üzletbe, akkor sose...

Az Uniós felsőoktatási rendszer, a bolognai folyamat meghonosítása összességében ártott a magyar felsőoktatásnak - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Pálinkás József hozzátette: ennek elsősorban az uniós követelmények rossz magyarországi bevezetése az oka és így végveszélybe sodorhatja a tanárképzést.

A cikk tegnap jelent meg az InfoRádió honlapján, ahol el is lehet olvasni és meg is lehet hallgatni a rövid interjút. Végre valaki teljesen jól látja az új rendszer helyzetét (gondolom nem hiába az MTA elnöke). Az egyik fő probléma valóban az, hogy a régi ötéves képzések anyagát próbálták belezsúfolni a mostani hároméves alapképzésekbe. Így szinte lehetetlen elvégezni a komolyabb szakokat mintatanterv szerint. Ráadásul a sok tárgy és ismeret között annyi összefüggés van és ebből következően annyi egymásra épülés, hogy ha valamivel csúszik a hallgató, akkor igen nehéz beleférnie az előírt félévszámba. A most és jövőre végző hallgatók számából sok mindent le lehet majd szűrni, de ezek szerint megint jön majd a rendszer toldozása-foldozása, aminek megintcsak a hallgatók fogják meginni a levét. Azokat különösen sajnálom, akiknek ebben a "tesztidőszakban" kell átvészelniük egyetemi éveiket. Bár őszintén szólva nem sok esélyt látok arra, hogy mondjuk az informatikai szakokat is osztatlan képzésekké alakítsák. Pedig szerintem az összes műszaki és informatikai szakot nyugodt lélekkel visszaállíthatnák a régi ötéves ciklusra...

Úgy látszik minden megcáfolódni látszik, amiket korábban írtam a válságról és az informatikáról (miszerint az informatikát kevésbé érinti a gazdasági világválság). Hiába, úgy látszik nincs olyan terület, amit ne érintene a recesszió. De eddig legalább nem volt olyan súlyos a helyzet, mint mostanában. A témáról az index.hu írt egy cikket. Reméljük mihamarabb kilábalunk ebból a nem kellemes állapotból...