Azért az vicces, hogy pont a (fiatal) baloldal csinálja ezeket.
Tudtommal 2005-ben vezették be a kétszintű érettségit "reform" címszó alatt aminek az lett az eredménye, hogy gyk. akárki bekerülhet(ett) a felsőoktatásba (Magyar Bálint volt akkor az oktatásügyi miniszter).

@makoivoros: Igazából a kétszintű érettségi rendszerének szerintem nem sok köze van ahhoz, hogy akárki bekerülhet a felsőoktatásba. Egy lassabb folyamat során szépen tömegesítették a felsőoktatást és ma már egy sima érettségivel szinte bárki lehet egyetemista (persze nem akárhol). Az egy dolog, hogy közben bevezették a kétszintű érettségit (persze ettől még hozzájárulhatott ez is), de nem hiszem, hogy ez volt a fő ok.
A politikát pedig inkább hagyjuk... :-)

@makoivoros: nem tudom az mennyivel volt jobb, amikor a hagyományos rendszerben progmatra be lehetett kerülni felvételi nélkül, gimnáziumi eredménnyel. Egy közepes matematika jegy elég volt hozzá... Most elvileg már egységesek a feltételek, nincs akkora hátrányban az, aki szigorúbb tanárnál rosszabb jegyet kap azonos teljesítményre.

A kétszintű érettségi nem MB találmány.
Két jogszabály kapcsolódik ide:
Jogszabályok (Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló, többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályos szövege és a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.)
Utóbbi semmiképpen nem köthető az illető személyhez... Szóval a kétszintű érettségiben, mint szükségszerűségben a két fő politiai oldal lényegében egyetértett. Pedig ha mást akartak volna, 1998-tól 2002 májusáig csak tudtak volna tenni valamit. Ennek ellenére ma is a 2002-ben megfogalmazott követelményeknek megfelelően zajlik a vizsgáztatás...

Ok. Akkor lehet, hogy butaságot írtam, sajna a kétszintű érettségi előtti rendszerről nem sokat tudok. Igazából talán azért van róla rossz véleményem, mert nagyon sokan támadják, legfőképpen egyetemi tanárok, gyakran nekünk is a szemünkre vetik, hogy mekkora rakás bélsár lett a képzésből(na persze nem mindegyik), meg hogy régebben(ez alatt a 2szintű rendszer előtti időszakot értem) jobban megszűrték az embereket, és így rám ragadt egy picit. Az nálam meg csak olaj a tűzre, hogy kik csinálták a videót, de igazatok van, inkább hagyjuk a politikát.

Esetleg akit még érdekel Baranyi Károly oldalát tekintse meg(google kidobja elsőre), engem egy nagyon rövid ideig tanított és nagyon értelmes figurának tartom, ő is például keményen a 2szintű ellen érvel, többször láttam TV-ben is, de persze attól még lehet nektek van igazatok.

@makoivoros: A kétszintű érettségi csak egy vizsga. Nem attól lesz jó vagy rossz az egyetemi bemenet.
Más a gond: Tegyük fel, hogy minden korosztályban azonos arányban voltak / vannak a különböző felkészültségű tanulók. 10 éve kb. 110 ezer végzős volt, belőlük került mondjuk 40 ezer az egyetemre. Most van 90 ezer, ebből válogatják ki a 40 ezer főt. Törvényszerű, hogy ezáltal gyengébb anyaggal dolgozhatnak.
Amíg ilyen elvek alapján dolgoznak, tehát adott létszámot vesznek fel és nem adott, létszámtól független teljesítmény jelentené a bekerülést, addig ez csak rosszabb lesz. És ez független attól, hogy ki és milyen elvek alapján szűr.

Az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele azért segítene, mert lélektanilag arra ösztönözné a diákokat, hogy nagyobb energiát fektessenek a tanulásba a középiskolai évek alatt.

@ppppalika: Elnézést, kicsit pontosítanék, ha nem gond. Idén 89 ezer diák érettségizett és 56 ezer államilag finanszírozott helyet biztosítanak a felsőoktatási intézmények (és ebben még nincsenek benne a költségtérítéses helyek). Magyarán szinte minden végzett középiskolást fel tudnának venni az egyetemek és a főiskolák. Persze nyilván vannak olyanok, akik nem egyből érettségi után felvételiznek (ők olyan 10-15 ezren vannak), ez a létszám még hozzájön az előbbi számhoz. Persze az érettségizők közül pedig messze nem jelentkezik mindenki a felsőoktatásba, tehát valóban nem túlzás azt állítani, hogy minden jelentkezőt felvesznek. Ezt a tavalyi ~90% körüli bejutási arány is megerősíti.
Azért az szerintem érdekes, hogy míg egész Nagy-Britanniában kb. 110 felsőoktatási intézmény van, addig hazánkban közel 80 működik. Csak azért furcsa, mert Nagy-Britanniában hatszor annyian élnek, mint Magyarországon. Persze egy-egy egyetem jóval nagyobb létszámú is lehet kinn, mint itthon, de a különbség még így is számottevő.
Egyszerűen nincs szükség ennyi egyetemre, főiskolára és hallgatói státuszra sem...