Olvasói bejegyzések

Kedves Olvasók!

Úgy döntöttem, hogy az informatikus blogon saját bejegyzéseimen kívül mások cikkeit is közzéteszem. Informatikus hallgatók vagy már informatikusként dolgozók leveleit várom főleg a felsőoktatás és az informatika kapcsolatáról, munkahelyeken (itthon és akár külföldön is) szerzett tapasztalatokról, fizetésekről, szakmai lehetőségekről, stb., stb., tehát minden olyan dologról ami egy informatikus pályájával kapcsolatos. Nem fontos, hogy túl hosszú legyen a cikk, de legyen igényesen megfogalmazva, tartalma érdekes és mások számára is hasznos legyen és egy kicsit tükrözze az írója véleményét. A cikkeket teljesen anonim módon tenném közzé, de aki igényli, annak feltüntetem a nevét vagy nickjét, ezt jelezze a levélben. Cégek nevét kérésre sem tüntetem fel egy bejegyzésben sem, hiszen ez nem a reklám helye...

A még több bejegyzés remélhetőleg segít majd a hallgatóknak és már leendő informatikusoknak a karrierjük alakításában.

A leveleket az alábbi címre várom: informatikus.blog.hu@gmail.com


Versenyképes diploma

A témáról érdemes elolvasni az alábbi cikket a felvi.hu oldalán. Címnek nem feltétlen ezt adtam volna az írója helyében, ugyanis a "Bachelor vagy Master diploma?" kérdést taglalja, amivel kapcsolatban még mindig csak találgatnak a fejvadászok, a cégvezetők, a tanárok és a hallgatók is...

Mindenesetre úgy látom, hogy a többség véleménye elég közel áll az enyémhez (amit korábban már meg is írtam két cikkben: itt és itt). Az "okosak" szerint tehát egy műszaki vagy informatikai bachelor diploma elég lehet megfelelő szakmai gyakorlattal és nyelvtudással. De pont ez a gond, hogy csak ezzel a két feltétellel. Ugyanis nagyon sok végzett hallgató örül, ha legalább az egyikkel rendelkezik. Én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy veszíteni biztos nem fog senki semmit, ha megcsinál egy mesterszakot is, azzal csak jól lehet járni. Ráadásul mint ahogy a cikkből is kiderül, a későbbi előrejutás vagy egy komolyabb pozíció megszerzése is elég erősen mesterdiplomához lesz kötve. Nyilván lehet jelentkezni anélkül is, de úgyis lesz olyan jelentkező, akinek lesz mester végzettsége és őt fogják felvenni. Tehát akinek van ideje, energiája, képessége és lehetősége, az mindenképp tanuljon tovább szerintem a bachelor diploma után!

A diplomák versenyképességén azt hiszem senki sem lepődött meg. Bár én a közgazdász diplomákból a pénzügyit inkább a versenyképes diplomák közé sorolnám, mint az értéktelenek közé. Nagyon sok pénzügyi szakembert keresnek mostanában. A többi pálya besorolása reálisnak tűnik. Szegény jogászokat azért sajnálom, öt év kín-szenvedés után kikerülve a munkaerőpiacra, kilátástalan a helyzetük. Én egyszerűen nem tudnék céltalanul és motiváció nélkül tanulni...

Békés Boldog Karácsonyt és Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!


Címkék: felsőoktatás egyetem itthon

Minősítések

Ma már ott tartunk, hogy egy jó informatikusnak egy diploma sajnos nem feltétlen elég, nemzetközileg elismert minősítéseket érdemes szereznie, ha komolyan gondolja a pályafutását. Nem ereszteném túl hosszúra ezt a posztot, két fő csapásirányt mutatnék be (pontosabban mutat be helyettem a minősítési rendszerek hivatalos honlapja):

Igazság szerint igen nagy előnyt jelent elhelyezkedésnél néhány ilyen certifikáció, főleg egy pályakezdő esetében. Külföldön való elhelyezkedésnél ez még inkább igaz. De vannak cégek, ahol elő is van írva, hogy bizonyos időn belül milyen minősítéseket kell megszereznie az alkalmazottnak. A Microsoftos minősítési rendszer jóval összetettebb és szerteágazóbb azért, ott egyetlen minősítés nem feltétlen ér annyit, mint mondjuk a Sun esetében. Egyébként rengeteg technológiából vannak különböző minősítések, szerintem nem sokáig kell keresgélni, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló terület minősítéseit...

A vizsgák nem olcsóak, de hamar megtérül a befektetett pénz és energia. Hajrá!


Címkék: munka külföld programozás informatika itthon állás informatikus

Tanácsok informatikus palántáknak

Az SZTE-TTIK "suliújságja" úgymond a havonta megjelenő NewTone magazin. Az idei első, szeptemberi számban egy egész érdekes interjú olvasható egy már végzett informatikus hallgatóval az elhelyezkedéssel kapcsolatban, szerintem érdemes átfutni...

Az újság ezen cikkhez kapcsolódó oldalai beszkennelve: egyik és másik


Címkék: munka felsőoktatás egyetem informatika itthon állás

Tanévkezdés

A legtöbb felősoktatási intézményben holnap kezdődik a 2009/2010-es tanév őszi szemesztere. Idén összesen több, mint 106 ezer gólya kezdheti meg felsőfokú tanulmányait (normál és pótfelvételivel együtt ez kb. a jelentkezők 87%-a). Lassan tényleg eljutunk oda, hogy aki jelentkezik a felsőoktatásba, azt szinte biztos, hogy fel is veszik valahova. Valószínűleg soha nem fogom megérteni, hogy mi az értelme ennek az eszméletlen nagyfokú tömegesítésnek. Egyszer csak tényleg igaz lesz, hogy még egy buszsofőrt sem vesznek fel diploma nélkül. Mert Magyarország sajnos ilyen, el kell hogy fogadjuk, sokszor többet számít a papír, mint az, hogy mit tudunk. Visszatérve a tanévkezdésre (mert mindig elkalandozok), a szorgalmi időszak sokszor rövidebbnek tűnik, mint a vizsgaidőszak, mindig gyorsan elröppen. Bezzeg a vizsgaidőszak, az aztán nem akar telni. Ha még csak szorgalmi időszak lenne, akkor nem is lenne gond, akkor szinte imádnék egyetemre járni. Végre megint beindul az egyetemi pezsgés, jön a sok egyetemista, kezdődnek a jó bulik, beindul az élet. Mindenki élvezze ezt ki, ahogy tudja, mert aztán vizsgaidőszakban kiürülnek az egyetemi városok szórakozóhelyei, belvárosai, szinte megáll az élet. De ne is gondoljunk most a vizsgaidőszakra, élvezze mindenki a jó időt (amíg van) és a szorgalmi időszakot! :-)


Címkék: felsőoktatás egyetem itthon

Korai tehetségfelismerés

Az SZTE-TTIK-s tanárok és kutatók TudósBlog-jának alábbi cikke ihletett arra, hogy én is írjak a témával kapcsolatban. A hozzászólók között kisebb vita alakult ki a témával kapcsolatban, érdemes átolvasni (ráadásul igen magasröptűek a kommentek). A cikk magas látogatószáma talán abból következik, hogy a bejegyzés a főoldalra is kikerült és jelenleg is kinn van.


Címkék: felsőoktatás egyetem informatika itthon informatikus

Hol helyezkednek el a diplomások?

A minap olvastam a cikket a delmagyar.hu-n a témával kapcsolatban. A kis felmérés eredménye nem túl meglepő. A humán szakon végzettek nem, míg a reál szakon végzettek találnak munkát. Informatikusok esetében nem ritka, hogy már egyetem mellett is dolgoznak, még mindig óriási a munkaerőhiány ezen a területen. Szegeden is lehet suli mellett programozói munkát találni, csak menni kell utána. Pesten pedig végképp nem kell sok erőfeszítés, hogy az ember dolgozhasson egyetem mellett...


Címkék: munka felsőoktatás egyetem informatika itthon

Cikkek

Sajnos mostanában nem igazán van időm és energiám bejegyzéseket írni, de azért egy-két érdekes cikket belinkelek. Talán felesleges is hozzájuk a kommentár, minden cikk magáért beszél...


Címkék: munka felsőoktatás egyetem itthon

Ponthatárok 2009

Múlt hét csütörtökön, július 23-án este megtörtént a vonalhúzás, azaz megállapították a 2009-es felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A ponthatárok jelentős módon növekedtek, ami nem csoda, hiszen majdnem egynegyedével többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly. A részletes statisztikákra nem térnék ki, minden megtalálható a felvi.hu-n (már a felvettek száma is akár szakonkénti lebontásban is!). A lényeg, ami elég sok mindent tükröz, az az hogy idén a felvételizők 74%-a, tavaly pedig a 84%-a került be a felsőoktatásba. A csökkenésnek szintén a megnövekedett jelentkezőszám az oka. Mellesleg a háromnegyedes bejutási arány is nagyon magas véleményem szerint, egyszerűen boldog-boldogtalant felvesznek sajnos. Ez a természettudományos és műszaki képzések esetében sajnos még inkább igaz. A szegedi informatikai szakokra például szinte minden első helyen jelentkező bekerült. Egyszerűen nincs verseny a bejutásért, ami az évközi teljesítményeken és a kihulló hallgatók számán meg is meglátszik. Szinte minden szakon nőtt a ponthatár, ez már azért egy előrelépés tavalyhoz képest. Persze több, mint 10%-kal több diák érettségizett. A mesterszakok még mindig nem elég népszerűek, pedig most végeztek először tömegesen az alapszakosok. Az alacsony mesterszakos ponthatárokból leszűrhető, hogy igen kevés hallgató végezte el időben az alapszakját, ez különösen igaz műszaki és természettudományos területen. A fő gond itt még mindig az a magyar felsőokatással, hogy nem a minőségre, hanem a mennyiségre törekszenek (tisztelet a kivételnek), ezen (is) kellene javítani...


Címkék: felsőoktatás egyetem itthon ponthatárok

C# vagy Java?

Gondoltam írok egy újabb bejegyzést a programozási nyelvekről. A helyzet nem sokat változott az előző posthoz képest, a Tiobe júliusi felmérése szerint sem sokat módosult a rangsor. Persze ez rövid időintervallum alatt nem is igazán érzékelhető, hosszabb távon viszont jelentős változások mennek végbe a használt programozási nyelvek és technológiák területén. Azért írok most is, mert kicsit nagyobb rálátásom lett a nyelvekre. A nyár folyamán jobban beleástam (beleásom) magam a C nyelvcsaládba, azon belül is leginkább a C#-ba. Eddig szigorúan Java-s voltam, bár elpötyögtem C/C++/C#-ban is. Meg kell, hogy mondjam, a C# nyelv már jobban tetszik, mint a Java, pedig nagy Java-fanatikus voltam (és még azért vagyok is). A C++ nem tetszett a pont-pont-vesszőcske stílusa miatt, egyszerűen idegesített szavak helyett mindenféle kriksz-krakszokat írni. A C# viszont azt mondhatjuk, hogy a C++ és a Java egyvelege, nekem nagyon tetszik, ráadásul egy új és modern nyelv. Nagyon hasonló a Java-hoz (inkább, mint C++-hoz), talán ezért is tetszik annyira. A népszerűsége még nem olyan nagy, mint a C++-é vagy a Java-é, de rohamosan nő a C# programozók száma. A Windows alá fejlesztő cégek közül már rengeteg átállt az újabb nyelvre, ez a C++ népszerűségi vonalán látszik is. Bár az átállás nem egyszerű, rengeteg öreg-motoros C++-programozó van, aki életében nem programozott Java-ban és ezért nehéz lenne átállnia C#-ra, így marad inkább a jól bevált C++-nál. Persze C++-ban is meg lehet csinálni ugyanazt, mint C#-ban, nem kötelező az újabb és modernebb nyelvre váltani. Viszont szerintem sokkal átláthatóbb kódot lehet vele írni és sokkal "programozó-barátabb" a nyelv. A Java és a C népszerűsége már régóta stagnál, a Java valószínűleg a platform-függetlensége, a C pedig a gyorsasága (és főleg a rengeteg régi C programozó) miatt tarol még mindig. A C# viszont nagyon jön felfelé, leszorítva ezzel a C++ népszerűségét. Ráadásul a C# nyílt forráskódú változatáról is olvastam, állítólag már linux alatt is lehet C# programot futtatni. Egy nagyon feltörekvő nyelvcsaládról, a szkriptnyelvekről most nem írok, de ezek a nyelvek is eszméletlen módon terjednek a webes fejlesztések miatt (PHP, JavaScript, Perl, stb.), ezekre is érdemes odafigyelni. Azt hiszem nem is tudnék választani a C# és Java nyelvek közül, de egyáltalán nem gond, ha az ember nem csak és kizárólag egy nyelvre specializálódik. Az álláshirdetések 80%-ánál ezen két nyelv valamelyikét kell tudni, munka nélkül biztos nem marad, aki legalább az egyiket (vagy mindkettőt) mélyen ismeri és használja...


Címkék: munka informatika itthon állás szoftverfejlesztés
süti beállítások módosítása