ELTE-IK vs. SZTE-TTIK

Az alábbi cikkben a hazai programtervező informatikus képzés két (talán legjelentősebb) "fellegvárát" hasonlítanám össze, az ELTE Informatikai Karát és az SZTE Természettudományi és Informatikai Karát.

Mindkét intézménynek ez a szak az erőssége informatika szempontjából. Igaz, az ELTE csak és kizárólag programtervező informatikus, míg az SZTE emellett gazdaság és mérnök informatikus szakokat is indít. Abban azonban megállapodhatunk szerintem, hogy a mérnök informatikusi képzés egyértelműen a BME-n és a BMF-en a legszínvonalasabb, míg a gazdaság informatikusok oktatása valószínűleg a BCE-n a legerősebb (bár kérdés, hogy itt milyen szintű az informatikai rész a gazdasági terület mellett). Én azt mondom, hogy egy igazi informatikus "progmat" diplomával rendelkezzen, ne ilyen "vegyes" végzettséggel (gazdaság és mérnök informatikus), amivel egyik területhez sem ért igazán. Persze ez csak az én véleményem, a kivétel viszont mindig erősíti a szabályt. Ugyanis nem is kevés olyan nagyon jó informatikus van, aki "vegyes" diplomával rendelkezik. Nekik talán kicsit több önszorgalomra van szükségük, hogy mind a műszaki, mind a gazdasági, mind pedig az informatikai területen tájékozottabbak legyenek.

Na de térjünk vissza a progtervinfóra. Nem kérdés, hogy maga a szak elég tömény és nehéz, nem nevezném egy büfé-ruhatár szaknak. Viszont aki elvégzi, annak remélhetőleg nem nagyon lesz anyagi gondja az életében...

Az összehasonlítást a szervezeti felépítéssel kezdeném. Ilyen szempontból az ELTE a favorit, ugyanis 2003-ban külön Informatikai Kar vált ki a Természettudományi Karból, ami már hatodik éve működik. Az SZTE kicsit még le van maradva, ugyanis itt még az informatikai képzés is a TTK-hoz tartozik, pontosabban tavaly eljutottunk odáig, hogy a kar neve Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) lett. Azt nem tudom, hogy evvel hosszú távra terveznek-e, de szerintem egy idő után (nem is olyan soká) elengedhetetlen lesz, hogy Szegeden is külön kart hozzanak létre az informatikusok képzésére. A külön kar például azért jobb, mert külön költségvetésen van és függetlenebb is. Ráadásul cégekkel is könnyebben tudna szerződni az egyetem. Az ELTE-IK-val ugyanis számos informatikai cég le van szerződve. Ez persze az SZTE-n is igaz, csak itt nem az egész karral, hanem csak az Informatikai Tanszékcsoporttal áll szerződésben több cég is. Sőt, ezen belül is leginkább a Szoftverfejlesztés Tanszékkel kooperálnak. A függetlenség tehát mindenképp jobb...
A tanterveket összevetve is talán az ELTE nyerne, bár a rengeteg matematika nem túl szimpatikus sok hallgató számára. Az ELTE-n viszont már a BSc szakon is négy szakirány közül lehet választani (modellező, szoftverfejlesztő, alkalmazói és tanári), míg az SZTE-n a szakosodás igazából csak a mesterképzés keretében kezdődik meg (bár alapszakon is lehet választani tanári vagy nem tanári szakirány közül, de az nem az igazi). A tantervek felépítése hasonló, a tárgyak mennyisége, kreditértéke és nehézsége is nagyjából azonos. Az éles különbség a matematikában van. Az ELTE-n az analízis a vízválasztó, míg az SZTE-n a számítástudományi tárgyak. Bár az SZTE-n sem könnyű az analízis, de míg itt csak két félév van belőle, addig Pesten szakiránytól függően négy vagy öt. Állítólag a nehézségi szint is igencsak különböző ezen a területen, az ELTE-n sokkal keményebb az analízis. Sokan azért jönnek át Szegedre, mert nem bírják a "Pesti matekot". Viszont az SZTE-n is vannak ám mumus tantárgyak, ezek pedig a számítástudományi tárgyak, amiből sajnos négy is van és mind a négy eszméletlen nehéz. A legtöbb mintatantervtől való eltérés okai is ezek a tárgyak szoktak lenni. Dehát húzós tárgyak minden szakon vannak, ezen a két karon az előbb említettek azok.
Az oktatást nézve talán az SZTE viszi a prímet. Nemcsak azért, mert az oktatói kar nevesebb és jobb, mint Pesten (Pesten egyébként egyáltalán nem rosszak az oktatók, sőt nagyon is jók, csak Szegeden kicsivel jobbak), hanem azért is, mert az ELTE-n még mindig nagyon elméleti a képzés (mondjuk egyre inkább törekednek a gyakorlatiasabb képzésre). Bár ez az SZTE-nek is nagy problémája, a gyakorlatiasság terén talán Szegeden előrébb tartanak.
A mesterképzést tekintve egyértelmű, hogy az ELTE jóval erősebb (sajnos). Ezt már a ponthatár is alátámasztja, akárkit nem vesznek fel. Míg tavaly Szegedre 39 pont volt a határ a 100-ból, addig Pesten 84. Maga a képzés is kicsivel színvonalasabb az ELTE-n (bár irtó nagy különbség nincs). Egy jó tanács, azoknak akik mesterszakon szeretnék folytatni tanulmányaikat: ha adott intézményben szerzett valaki bachelor diplomát, akkor érdemes ugyanott megcsinálni a mastert, hiszen azt szoktuk meg, ott már ismerünk mindent és mindenkit.
A környezetet tekintve sem kérdéses, hogy melyik a nyerő intézmény, nyilván az ELTE. A két vadonatúj épületével a Duna parton, zöld környezetben lenyűgöző látványt és élményt nyújt az intézmény. A Szegedi körülményekkel nem is dicsekednék, borzasztó állapotok uralkodnak. Bár állítólag most kezdődnek majd a felújítások, éppen ideje lesz. A technikai felszereltséggel egyik egyetemen sincs gond, mindkét helyen csúcstechnológia van.
A hallgatói életet tekintve nem tudnék dönteni a két intézmény között (főleg, hogy az ELTE-ről nincs ilyen irányú tapasztalatom). Mindkét városban pezsgés van a sok egyetemista miatt, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek számatalan sora várja a diákokat. Én egy kicsit elfogultan inkább Szeged mellé helyezném a voksomat, kisebb város és hangulatosabb is. Nagyon sok olyan véleményt hallok és olvasok, miszerint a hallgatói élet Szegeden a legszínesebb.
Munkalehetőségek szempontjából sem az SZTE az első sajnos, de ennek fő oka az, hogy az ország még mindig nagyon Pest-központú. A fővárosban már a tanulmányok alatt sokkal több lehetőség adódik dolgozni, diploma után nem is beszélve. Persze ha valaki nagyon akar, az Szegeden is tud valamilyen informatikai munkát csinálni részmunkaidőben, de jóval kebesebb a lehetőség diploma előtt és után is.
A diploma értékét tekintve is az ELTE a jobb. De ez nemcsak az informatikai területre jellemző, általánosságban elmondható, hogy a cégek sokkal inkább előnyben részesítik a fővárosban végzetteket. Bár az informatikus képzés esetében ez talán még jogos is, hiszen az ELTE-n "állítólag" nehezebb végezni, mint az SZTE-n (programtervező informatikusként).

Összességében azt hiszem látható, hogy az ELTE-IK vs. SZTE-TTIK csatát az előbbi nyerte. Miért vagyok én és még rajtam kívül több ezer hallgató mégis Szegeden? A fő ok talán a távolság. Aki ide jár, az ugyanis többnyire közelebb lakik Szegedhez, mint Pesthez, vagy ha nem, akkor nem szeretett volna egy akkora városban tanulni, mint Budapest (én sem). Én ennek ellenére nagyon szeretek itt élni is tanulni, csak ajánlani tudom mindenkinek a Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Karát!


Címkék: felsőoktatás egyetem informatika itthon

A bejegyzés trackback címe:

https://informatikus.blog.hu/api/trackback/id/tr451049185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

InTheLongRunWeAreAllDead 2009.04.17. 11:57:15

én tudok elte -> szte inverz átvándorlásról is (egy volt évfolyamtársam átment), bár azt én is hallottam, hogy kemény az anal az eltén.

10-12 éve a diszkrét matek I-II. volt az a tárgy, ami elkaszálta a fél évfolyamot (talán még a programozás I.), később a num. mat. I-II., valszám., meg az assembly programozás. Azóta sokminden változott, tudtommal kevesebb elmélet, több gyakorlat.

Amit irsz, hogy a számitástudományi tárgyak a mumusok - hmm.. ezek szerint ez is változott, talán a formális nyelvek volt necces, a többi nem rémlik, hogy gyepálta volna a népséget.

Egyébként a mélypontok mélypontja nálam a negyedéves automaták és formális nyelvek c. tárgy volt (nem a formális nyelvek), no az tényleg csúcs, nem tudom, van-e még olyan.

programozo · http://informatikus.blog.hu/ 2009.04.17. 13:42:54

Nyilván volt olyan is, aki Szegedről ment át Pestre és fordítva is. De szerintem többnyire az a jellemző, hogy az ELTE-ről szivárognak az SZTE-re...

10-12 év az nagy idő, az alatt tényleg sok minden változhatott. Az általad említett tárgyak közül már sok nincs is, sokon pedig más a követelmény. Nem tudom, régen mennyi elmélet volt (hallomásból tudom, hogy tényleg elég sok), de most valóban próbálnak a gyakorlat-orientáltságra törekedni.

A számítástudományi tárgyak azok, amik most leginkább szórják a hallgatókat (meg persze az első félév). A matekos tárgyak sem egyszerűek, de messze nem olyan nehezek, mint az ELTE-n. Az automaták és formális nyelvek még létezik (sajnos), mesterképzésen lehet vele találkozni. Nekem még nem volt hozzá szerencsém, de állítólag tényleg a számítástudományok királya nehézségben. Mindenesetre régen sem lehetett egyszerű, ha ez volt a mélypontok mélypontja... :-)

InTheLongRunWeAreAllDead 2009.04.17. 14:21:33

A szivárgást nem tudom így általánosságban megítélni, mert az én évfolyamomból egyetlen emberre sem emlékszek, aki másik egyetemről jött volna, egyet tudok, aki elment az eltére és annyi.

Amúgy sosem értettem, az eltén miért pont az analt erőltetik, talán abból van ott oktató dögivel, nem tudom. Így 6 év után úgy látom a dimat, valszám, statisztika, formális nyelvek, gráfelmélet, talán-talán opkut, amivel jó, ha az ember megismerkedik, mert előfordulhat gyakorlati, programozási alkalmazásoknál is. analból bőven elég a két félév, de nálunk még dimatból is kettő volt, nektek már tudtommal három van (bár nekünk meg volt még lineáris algebra). Azért azt sajnálhatjátok, hogy kimaradtok olyan nyalánkságokból, mint a numerikus matek, azzal még matek szakosok is megizzadtak.

Másik: nagyon nehéz megítélni egy szakot en bloc, mert két szomszédos évfolyam is lehet tök más, egyiknek ez tartja a kalkulust, másiknak amaz, és máris megváltoznak a súlypontok. Pl. ha megkérdezel egy 10 éve, 5 éve, 1 éve végzettet, tuti más tárgyakat mondana, mint bukótényezőt.

Alapvetően egyébként az a baj ezzel a szakkal - és ez valszeg az összes egyetemre igaz - , hogy tele van olyanokkal, akinek esze ágában sincs megtanulni programozni, azt se tudja, eszik-e vagy isszák azt, viszont van annyira jó matekból, hogy átvergődjön.

programozo · http://informatikus.blog.hu/ 2009.04.17. 15:57:19

Tény, hogy sok felesleges dolgot megtanítanak az egyetemen. De mindig minden oktató azt mondja, hogy azért tanítanak sokszor haszontalannak látszó dolgokat, hogy segítsen az absztrakt gondolkodás kialakításában (jogos). Magyarán minél többféle dolgot tanulunk, annál többrétűbb lesz a szemléletmódunk, annál jobb lesz a logikánk, a gondolkodásunk.

Egy szak nehézségét nyilván nehéz megítélni nagyobb időintervallumokat tekintve, viszont 1-2 év alatt elég csekély változások vannak, így nem nagy különbség van évfolyamok között. Mármint követelmény szempontjából. Hallgatók szempontjából ugyanis kimutatott adat, hogy minden újabb évfolyam egyre butább...

Az tényleg egy hibája a szaknak, hogy nem jó programozókat bocsát ki, hanem jó matekosokat. Ugyanis (mint az már több bejegyzésemben is hangsúlyoztam) az egyetemen nem tanít meg igazán programozni, csak az alapokat adja. Jó matek tudás nélkül viszont nem igazán lehet végigvergődni a szakot. De az álláskeresés során úgyis kiderül, hogy tud-e az illető programozni vagy sem. És sokan tényleg csak akkor döbbennek rá, hogy hoppá az egyetemen tized annyi dolgot sem tanultunk technológiákból, programozásból, mint amennyit alakalmazni kellene egy cégnél szoftverfejlesztés során. Jó programozóvá általában a szakmai tapasztalat teszi az embereket és nem az egyetem. Hacsak nincs valakinek eszméletlen nagy önszorgalma, hogy saját erőből tanuljon meg többször annyi dolgot, mint amit tanítanak...

InTheLongRunWeAreAllDead 2009.04.17. 22:03:06

@programozo: az csak később derül ki, hogy mire lesz szükséged, az előbb én a saját példámat mondtam. Ha pl. grafikával/képfeldolgozással fogsz foglalkozni, vagy játékprogramokat írsz, akkor még akár kevés is lehet a matek, ha Java-ban fogsz kódolni, akkor sok.

Programozni persze, hogy nem tanítanak meg, de nekem magával a fogalommal is bajom van - mi az, hogy valaki tud programozni? Pascal-ban guru-szinten, 4K-s demókat ír (de közben olyan a kódja, mint az ökörhugyozás, és rajta kívül senki más nem érti)? Az tud programozni? Vagy az tud, aki képes egy jól skálázható, formálható, újrafelhasználható, világos szoftvert előállítani, képes csapatban dolgozni, képes projekteket végigzongorázni. A cégek szvsz inkább az utóbbit keresik.A kódolás egy piszlicsáré része az egész folyamatnak, ez az évek során rutinfeladattá válik, a lényeg a jó szemlélet.

programozo · http://informatikus.blog.hu/ 2009.04.17. 23:00:16

Persze, nyilván területtől is függ, hogy mihez mennyi matematika kell és azon belül is a matematika melyik része. De a többségnek ennél kevesebb is elég volna, amennyit tanítanak az egyetemen.

Én is az utóbbira voksolnék jó programozó kérdésében. Bár ez túl egyértelmű, nem hiszem, hogy valaki is azt nevezné jó programozónak, aki 4K-s pascal kódokat ír átláthatatlanul. A kódolás gondolom több év után tényleg rutinná válik, ami most nehéznek tűnik, az akkor már csuklóból fog menni.

De ahogy látom, nagyon egyező a véleményünk, mert én is csak megerősíteni tudom az eddigieket...

stoilt 2010.11.24. 17:13:59

Üdv!

Remélem jár még erre valaki, aki tud nekem tanácsot adni.

Érettségi előtt állok, és nem tudok dönteni az egyetemek között. Informatika specializációra járok egy gimnáziumban, matekot és fizikát tanulok fakultáción. Főleg a mérnök informatikus képzés érdekel, de nem kizárt még a programtervező informatikus sem.
A bejegyzés készítője azt írta, hogy a MI képzés a BME-n a legjobb, míg a PTI az ELTEn és a SZTEn.
Jómagam is a BME MI szakával szemezgetek, azonban, révén veszprémi vagyok képbe jött a Pannon Egyetem is, ahol van MI és PTI is, ráadásul a ponthatárok is elég magasak (MI-n az utóbbi két évben a legmagasabb itt volt az országban). Tudom, hogy a ponthatárok nem jelentenek olyan sokat, viszont a mai nyílt napon, és az előző években több hasonló programon nagyon jó benyomást tett rám ez az egyetem. Az utóbbi időkben nagyon fejlődésnek indult a PE Műszaki Informatikai Kara, főleg a szakmai tapasztalatot (és nem kevés ösztöndíjat) adó projektekkel, a jó hallgató-diák kapcsolat ígéretével és a könnyen megszerezhető, magas ösztöndíjakkal csábítják a diákokat, hangsúlyozva a minőségi oktatást, a neves, elismert professzoraikat, a kar két doktori iskoláját, az x és y céggel közösen fenntartott kutatólaborokat és így tovább. Ez mind nagyon jól hangzik és kiegészül még számomra azzal is, hogy helyben van, nem kell koleszra költenem, nem kell utazgatnom, ismerős helyen vagyok.
Mindamellett ez hátrány is, mert szeretnék önállósodni, megtanulni milen az ha nem vár otthon meleg kaja és nem mossák helyettem a zoknimat, stb. Azon kívül azért a BME mégiscsak a BME, jó neve van, és egyesek szerint egy BME-s diploma egyenes utat jelent egy jó munkahelyre.

Nem tudom mennyire érthető a problémám, a lényeg, hogy a PE és a BME MI között vacillálok, és nem találok egy nyomós érvet sem egyik mellett. Egyik oldalon a kényelem, a kevesebb kiadás, a jól hangzó projektekkel, ösztöndíjakkal, hallgatói élettel; másikon meg a jó nevű, színvonalas egyetem, önállósággal, kolesszal, viszont aránylag sok kiadással (Pest ugye drága város, és sajnos az anyagi részét is figyelembe kell vennem a dolognak).

Ha esetleg Ti tudnátok valami jó érvet mondani egyik vagy másik mellett, esetleg csupán tapasztalatokat a két egyetemről, vagy bármilyen véleményt szívesen vennék.

Előre is köszönöm!

7777spiler 2010.12.01. 16:59:08

Üdv!
Én is pontosan igy vagyok szinte mint az elötem szolo. Pápa közelébe lakom szoval nekem is közelebb lenne a pannon egytem.
Engem inkább a programtervező informatikus érdekelne szoval elsőnek biztosan az ELTE-t jelölöm meg mert a hires egyetemek közül ez van a legközelebb . Nekem lécci abba segitsetek h rangsoroljátok az egyetemeket (kb az első 5)
köszönöm elöre is

Giba 2011.02.16. 23:46:20

Üdv,engem leginkább az érdekelne, hogy a szte milyen program nyelveket kérnek az alapképzésben. Nézelődök a honlapon, és azt vettem észre, hogy első félév linux unix alapismeretek (programozás alapjai) a második félév meg java? (prog 1). Ebben szeretnék egy kis eligazítást kapni, hogy lényegében miket kell tudni az szte-programtervező infó szakán, ha a nem tanári szakot választom. Remélem hogy még megnézed ezt a blogot néha néha :D

Koshinae 2011.06.20. 10:16:11

"egy igazi informatikus "progmat" diplomával rendelkezzen, ne ilyen "vegyes" végzettséggel (gazdaság és mérnök informatikus), amivel egyik területhez sem ért igazán."

Gratulálok, jól utánanéztél. Irigy-e vagy?
A mérnök informatikus olyan villamosmérnök, akit tanítanak programozni és programtervezni is. Ezenkívül olyan trendet vettem észre, hogy érdemesebb villamosmérnököt felvenni programozónak, mert az nem rinyál, hogy "fújC#, jávában könnyebb" illetve vice versa.
Jó példa erre a fentebbi kommentekben levő "milyen programnyelveket kérnek?"... miért, ez lényeges? Jó programozó mindenben tud programozni. Ha nem tudsz Pascalról átállni C-re egy hónap alatt, ne válaszd a pti-t. Ha nem tudod, miért kell minimalizálni a memóriahasználatot, sose fogsz jó kódot írni. (ezt sokan nem értik, így gyk: valahol elpazarolsz 30 bájtot. ez a kód fut egy servlet konténerben mondjuk ötmillió példányban. 150 Mega memóriát elbasztál, ahova beférne még pár példány a kódodból... de nem, a bénaságod miatt kell még egy gépet venni a szerverparkba)

Ja, ezek a "kamuszakok" 7 félévesek, több mindent tanítanak.

Voxx · http://andrasmuller.com 2012.02.26. 18:29:00

Én fél éve járok az ELTE-re. Eddigi tapasztalataim pozitívak, nagyon jó tanárokkal akadtam össze szerencsére. Első félév a beugró, most kellett szakirányt választani. Akinek nem megy a matek elmehet C-re (aka. java-szakirány), akinek megy, de inkább a szoftvertechnológia érdekli, az választja a B-t (szoftverfejlesztő), aki meg matekos, az A-t (modellező). Nincsenek teljesíthetetlen követelmények az első félévben. Tanulni folyamatosan kell, de így jó eredménnyel teljesíthető. Az tény, hogy a vizsgaidőszakban már késő nekiállni (kb. fél évfolyam elhasalt diszkrét matekból, pedig az oktató kifejezetten jószívű). Most kezdtük el a funkcionális nyelveket (Clean, Haskell) (ez csak B szakirányon van), eddig nem is hallottam ezekről, de nagyon tetszik, teljesen megváltoztatja az ember gondolkodásmódját. Vannak nagyon jó szabadon választható kurzusok is (pl. 3D modellezés Mayaval -az csak hab a tortán, hogy egy olyan laborban van, ahol 27"-es iMac-ek vannak).

Lord Serius 2012.03.20. 11:53:05

@Koshinae: Mondhatni ez is egy szép komment, gratulálok!
A mérnök informatikus NEM egy olyan villamosmérnök, akit tanítanak programozni. Ne keverjük a szezont a fazonnal, a villamosmérnök villamosmérnök, a mérnök informatikus mérnök informatikus. Villamosmérnököket is szokták tanítani programozni, amit vagy szeretnek, vagy nem, de alapvetően nem erről szól a villamosmérnökség.
Hülyeség azt mondani, hogy azt a 30 bájtot kell optimalizálni! Desktop környezetben nem érdekes, és egyre inkább az XML alapú szabványokra állnak rá a desktop világban. Senkinek sem fog az a 30 bájt hiányozni.
Más kérdés viszont beágyazott környezetben. Viszont beágyazott rendszerekhez meg véleményem szerint egy villamosmérnöknek jobb ismeretei vannak, ha bár egy mérnök informatikus is képes ellátni a feladatot. Mi úgy szoktuk nevezni, hogy beágyazott rendszerekkel a szoftveres villamosmérnökök, és a hardveres informatikusok foglalkoznak.

Azt a véleményt meg szintén nem osztom, hogy vegyes diplomája lenne egy mérnök informatikusnak. Se nem mérnök, se nem informatikus? Ez hülyeség. A programtervező informatikusokra ennyi erővel meg lehetne azt mondani, hogy se nem informatikus, se nem matematikus! Programozo, kicsit elfogult vagy a saját szakoddal kapcsolatban (ami alapvetően nem baj), de hidd el egy mérnök informatikus is tud olyat mutatni neked, amitől csak kamillázol, és azt mondod, hogy okos gondolat, pedig nem tanult annyi matekot!

Alternatív 2012.03.28. 16:52:31

Én jóval régebbi összehasonlítást tudok mondani a két egyetem prog.mat. szakjai között. A fő különbség két ember volt: Ésik Zoltán és Fóthi Ákos.

Pesten a rendszerprogramozás vicc szinten volt, amennyit a szegedre járó barátnőm Ésik-féle repro jegyzetéből vizsgaidőszakban véletlenül ellestem, az többszörösen meghaladta a pesti tananyagot...

Fóthinak viszont Szegeden nem volt párja, az ő programhelyesség-bizonyítás elmélete ezerszer többet ért, mint a szegedi prog.módszertan és hasonló előadások.

Még pár szót a mérnök-infó szakról is: egy akármilyen chipnek a programozása, egy embedded rendszerre op.rendszer írása nem okozhat gondot egy programozónak. Ha mégis, akkor ott valami nagyon nagy baj van.

A mérnök-infó szaknak inkább ott volna jelentősége, hogy képződjenek normális rendszergazdák is valahol. Egy komolyabb (hardver)rendszert megtervezni, menedzsment rendszert használni/testre szabni, nagyméretű hálózatokat tervezni, kiépíteni - ilyesmit a prog.matosok nem tanulnak. (Na jó, mi tanultunk anno egy kis protokoll-tervezést, de azért az nem ugyanaz.)

FacebbokerPro · http://hackerkepzes.hu/blog/facebook-feltores/ 2012.11.25. 22:13:43

hát igen, a távolságból adódó anyagiak sok mindent befolyásolhatnak, de ahogyan az az összehasonlításból is kiderült, kisebb városban is okosodhatunk ugyanannyira :)
süti beállítások módosítása